Otthoni
Mobilos
Vállalati

Antivírus védelmi szoftverek

A támadások túlnyomó többsége valamilyen vírusfertőzés segítségével valósul meg, amit általában levélcsatolmány vagy böngészősebezhetőség útján, esetleg figyelmetlenségből külső adathordozón juttatnak a számítógépekre. Ezek a kártevők hátsó bejáratokat nyithatnak a rendszeren, titkosíthatják a fertőzött gép minden dokumentumát, majd nagy összegű váltságdíjat követelhetnek érte, de akár privát és/vagy céges adatokat is kiszivárogtathatnak illetéktelenek számára.

Tartalom

Elegendő a biztonsághoz, ha nem böngészek veszélyes weboldalakat?

Sokan élnek abban a tévhitben, hogy ha nem kattintanak gyanús linkekre és nem böngésznek tartalmilag problémás weboldalakat, semmi baj nem érheti őket. Ez viszont egy alapjaiban hibás és veszélyes szemlélet, ami kizárólag azokkal a kártevőkkel foglalkozik, amik felhasználói közreműködést és/vagy „tudatlanságot” igényelnek a sikeres támadáshoz.

A gyakorlatban az a helyzet, hogy a kártevők (malware-ek) sok esetben valamilyen szoftveres sebezhetőségen keresztül, vagy hivatalosnak tűnő, de valójában támadók által irányított forrásokból jutnak be készülékeinkre.

Az ilyen jellegű támadásokat sajnos nem lehet egyszerűen biztonságtudatos böngészéssel elhárítani, hiszen nem igényelnek felhasználói közreműködést, csupán egy bekapcsolt készüléket.

Milyen vírusok és egyéb kártevők leselkednek rám?

Szinte megszámlálhatatlan típusú kártevő próbál áldozatokat szerezni, de van néhány olyan „faj”, amik manapság különösen népszerű a víruskészítők körében.

Zsarolóvírusok: Az utóbbi években hihetetlen pusztítást okoztak a zsarolóvírusok (ransomware-ek), amik illetéktelenül letitkosítják személyes fájljainkat (fotók, videók, dokumentumok, stb.) a számítógépen és az okostelefonon, majd egy nagyobb összegű (100 ezer forintól egészen 100 millióig) váltságdíjért cserébe felajánlják az adatok visszaállítását. Természetesen arra is gyakran van példa, hogy a váltságdíj kifizetése után a kártevő egyszerűen letörli a fájlokat.

Kémprogramok: A zsarolóvírusok mellett a kémprogramok (spyware-ek) is különösen veszélyesnek számítanak, ugyanis sok példány a billentyűleütések (e-mail címek, jelszavak, banki adatok, bankkártya adatok stb.) mellett akár a készülékek kameráit is bekapcsolhatja, meglesve az ártatlan áldozatokat a legintimebb helyzetekben.


Reklámprogramok: Kevésbé veszélyesek, viszont annál idegesítőbbek a reklámprogramok (adware-ek), amik nehezen bezárható reklámokkal szórják tele a fertőzött készülék kijelzőjét.


Botok: A botnak nevezett vírusok távolról irányíthatóvá teszik a fertőzött készülékeket és azokat egy zombihadsereghez kapcsolják, amik tömegesen, akár több százezres nagyságrendben kapják a támadóktól a parancsokat. A fertőzött készülékek általában automatikus támadásokat indítanak a készítők által meghatározott célpontok ellen, vagy bitcoint (digitális pénzt) bányásznak az áldozatok kárára és a készítők javára.

Hogyan fertőznek a számítógépes és okostelefonos vírusok?

Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a témában az, hogy mégis hogyan, milyen módon juthatnak vírusok és egyéb kártevők az eszközeinkre. Bár rengeteg módszer létezik, van néhány tipikus, ami egyszerűségükből és hatékonyságukból fakadóan közkedveltek a kiberbűnözők körében.


E-mail csatolmány: Lassan lerágott csont, hogy ne nyissuk meg az ismeretlen feladóktól származó e-mailek csatolmányát. Csakhogy a bűnözők egyre ravaszabbak és olyan feladóként küldenek e-maileket, amikről gyakran még a szakértők is csak hunyorogva képesek megállapítani, hogy valójában egy fertőzött küldeményről van szó – és akkor még nem is beszéltünk az e-mailek hivatalosnak tűnő formázásáról, ami mögé már csak a vírusvédelmi szoftverek képesek érdemben belátni.


Fertőzött szoftver: A különböző szoftvergyűjteményekkel az a legnagyobb probléma, hogy nem a szoftverek hivatalos weboldalaira irányítanak minket, így felmerül az esélye, hogy a letöltött szoftverben valamilyen hátsókapu vagy kártevő rejtőzik – ennek lehetősége hatványozottan növekszik, ha feltört (alapból fizetős) szoftverváltozatok használatával kísérletezünk. Az utóbbi időben pedig már a megbízhatónak tűnő áruházakban (pl.: Google Play) sem bízhatunk feltétlenül, ugyanis az ellenőrzések ellenére is rengeteg kártevő kerül a kínálatba.


Fertőzött weboldal: A fertőzött weboldalak két csoportjával fontos foglalkoznunk. Az egyik csoport tagjai azok a weboldalak, amiket kifejezetten azért hoztak létre, hogy átverjék a felhasználókat és digitális kártevőket terjesszenek. A másik csoport még az előzőnél is trükkösebb, ugyanis hivatalos, nem támadásra létrehozott weboldalakból áll, amiknek tartalmát a kiberbűnözők úgy módosították, hogy azok kártevőket terjesszenek.


Online reklám: Már a legnagyobb hírportálokkal is előfordult, hogy olyan reklámokat jelenítettek meg, amik vírust juttattak a látogatók készülékére, gyakran felhasználói közbeavatkozás nélkül. A reklámblokkolók ugyan segíthetnek a problémán, de a legtöbb megoldás futtatásához több erőforrás szükséges, mint a reklámok megjelenítéséhez, így sokak számára nem a legmegfelelőbb választás.


Hamis antivírus: A kiberbűnözők gyakran verik át a felhasználókat hamis antivírus ajánlásokkal. A módszer lényege, hogy valamilyen figyelmeztetés (weboldal, reklám, e-mail, stb.) arra hívja fel a potenciális áldozatok figyelmét, hogy vírust érzékelt a készüléken, a probléma orvoslásához pedig a figyelmeztetés által felajánlott védelmi szoftvert kell telepíteni és futtatni. Csakhogy ezek 99 százaléka hamis, fertőzött szoftvert rejt – még akkor is, ha az ajánlott antivírus neve ismerősen hangzik. Semmilyen ajánlást ne fogatjunk el, helyette megbízható forrásból (pl.: makay.net/hacker/termekek.html) válasszunk védelmi megoldást!


Sebezhetőség: A közelmúltban már nem egy (több százezer felhasználót érintő) esetről hallhattunk, amikor a kártevők nem igényeltek semmilyen felhasználói segítséget, elegendő volt, ha a készüléken futó szoftverek valamilyen sérülékenységben szenvednek, amiknek kihasználásával a támadók akár az éjszaka folyamán is eljuttathatták a kártevőket az áldozatok eszközeire.

Vállalkozásoknak szánt antivírusok is vannak a piacon?

Természetesen igen, hiszen a kártevők egyik elsődleges célpontjának a kis- és középvállalkozások tekinthetők, ugyanis ezek már rendelkeznek érdemi értékkel (ellopható dokumentumok, titkosítható adatok, stb.) és fizetési képességgel, viszont jellemzően a szükségesnél alacsonyabb védelmi megoldásokkal vannak ellátva.

A legjobb gyártók legfejlettebb megoldásait szállítjuk a vállalkozások részére, méghozzá sok esetben mennyiségi kedvezményekkel is kedveskedünk, mivel hisszük, hogy jobb a biztonságba fektetni, mint milliókat fizetni a zsarolóvírusok terjesztőinek váltságdíj formájában.

Az ingyenes antivírusok jobbak a fizetős változatoknál?

Gyakran vetődik fel a kérdés, hogy az ingyenes megoldások hatékonysága hogyan viszonyul a fizetős megoldásokéhoz. A kérdést természetesen a kutatók is felteszik, így időről időre találkozhatunk olyan vizsgálatokkal, amikben az antivírusokat felismert kártevő, teljesítmény és használhatóság szerint értékelik.

Bár sokan ajánlják az ingyenes megoldásokat, érdemes tisztában lennünk azzal, hogy az ingyenességnek is ára van. A legtöbb ilyen megoldás valójában egy fizetős szoftver lebutított kistestvére, ami közel sem nyújt megfelelő védelmet – és még ezek között is találkozhatunk lomha, használhatatlan változatokkal.

Az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy a leghatékonyabb vírusvédelmi megoldásokat a fizetős alternatívák között találhatjuk meg. Persze még itt sem mindegy, hogy mit választunk, melyik a legmegfelelőbb lehetőség a számunkra.

Hogyan válasszak jól antivírust és egyéb védelmi szoftvert?

Tisztában vagyunk vele, hogy a legtöbb felhasználó számára nem egyértelmű, mely megoldás mellett kellene letennie a voksát – hiszen a feladat nagy körültekintést és szakértelmet igényel.

Szerencsére ezen a területen is nagy jártasságra tettünk szert az elmúlt években, így előzetes egyeztetést követően megkeressük azt, amire Önnek szüksége van és segítünk a szoftver használatának elsajátításában.