Visszafelé is elsülhet az iskolai szekálás

Iskolai bántalmazás, zaklatás már sok évtizede létezik, de az internet, azon belül is a csevegő és közösségi háló szolgáltatások sokszorosára növelték a jelenség elterjedtségét, hiszen sokkal egyszerűbbé vált valaki következmények nélküli kipécézése. Csakhogy a (nem feltétlenül fizikai) bántalmazók kiléte általában ismert a bántalmazók és az áldozatok környezete számára, emiatt pedig végül a bántalmazók húzhatják a rövidebbet, még akkor is, ha hivatalosan nem bizonyítható rájuk a bűncselekmény.

Történt ugyanis, hogy a Makay Kiberbiztonsági Kft. éppen kutatómunkát végzett, amely során több, iskolai bántalmazás témában létrehozott album is előkerült egy orosz képmegosztó szolgáltatásban. Egészen pontosan ismeretlen nemzetiségű bántalmazók publikus és valószínűleg privát beszélgetésekből származó fotóinak albumjai.

Az albumokban (ebben az esetben) nem volt törvényeket súlyosan sértő tartalom, de egyértelmű, hogy ezeket az összeállításokat azzal a céllal hozták létre, hogy a bántalmazóknak visszavágjanak ugyanazokkal az erősen kifogásolható, megalázásra alkalmas eszközökkel, amikkel valószínűleg ők maguk is éltek.

A fagyi visszanyalt. 😬 💩

Összefoglalva tehát a következő történt:

1. Szekáló gyerekek elkezdték piszkálni egy vagy több társukat.
2. Az áldozatok vagy a tanúk közül valaki nem volt elégedett az ilyenkor ajánlott bejelentési ügymenet eredményességével vagy várható eredményességével.
3. Ezért az alábbiak közül végrehajtot egyet vagy többet:
   • Publikus forrásokból összegyűjtötte a szekálók fotóit, majd készített belőlük egy (kínosnak szánt) válogatást.
   • Feltörte a szekálók online fiókjait és azokból privát, érzékeny tartalmakat, fotókat gyűjtött össze.
   • Magát másnak kiadva privát, érzékeny tartalmakat, fotókat csalt vagy zsarolt ki a szekálókból.
4. Majd lejáratásból a szekálókról készített egész csomagot egy vagy több helyen publikálta a nyilvánosság számára, jó eséllyel megosztva az áldozatok és a szekálók környezetével is.

Mit tegyünk bántalmazás áldozataként, tanújaként vagy elkövetőjeként?

Bár a legtöbb esetben az elkövetők csupán meggondolatlan kiskorúak, az iskolai szekálás életkorra való tekintet nélkül könnyen és gyorsan elmérgesedhet, aminek végül maguk az bántalmazók is áldozatául eshetnek. Éppen ezért minden érintett (áldozat, bántalmazó és tanú) érdeke, hogy a helyzet azonnali rendezésre és megszüntetésre kerüljön.

Egyre többen hívják segítségül mentálhigiéniás kérdésekben is a ChatGPT „mesterséges intelligenciát”, ami az alábbiakat javasolja az áldozatoknak és a bántalmazás tanúinak:

1. Csak biztonságos helyeken tartózkodj, lehetőleg többedmagaddal!
2. Gyűjtsd össze a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják a bántalmazás tényét (például képernyőfotók, üzenetek stb.)!
3. Jelentsd a bántalmazást a szüleidnek, a tanáraidnak és a bántalmazás helyszínéül szolgáló internetes szolgáltatás (közösségi portál, chat stb.) üzemeltetőinek.
4. Keress fel bizalmas családtagot vagy barátot, aki támogatni tud téged ebben a helyzetben.
5. Vegyél részt mentális egészséget segítő programban vagy keress fel pszichológust, hogy feldolgozhasd az élményt és visszanyerhesd az önbizalmadat.
6. Ne zárkózz magadba, sokan tudnak segíteni!

A javaslatok első ránézésre nem is tűnnek rossznak, viszont bármennyire is vonzó ilyen esetben valódi emberek helyett egy információrendszerező nyelvi modelltől tanácsot kérni, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács erre a célra létrehozott weboldala (kerjsegitseget.com) jobb kiindulópontja lehet az elkövetők leállításának és egyben újabb potenciális áldozatok megvédésének.

Szóval azt senki sem javasolja, hogy törd fel a bántalmazók online fiókjait, vagy hogy csalj ki tőlük hamis profillal privát fotókat.