Cyberbullying (internetes zaklatás, bántalmazás, szekálás) típusai

1. Kirekesztés: A kirekesztés az a cselekedet, amikor valakit szándékosan kihagynak a társas kommunikációból és tevékenységekből. A kirekesztés létezik a személyes zaklatási helyzetekben, de online is alkalmazzák. Előfordulhat például, hogy gyermeket kizárják/nem hívják meg csoportokba vagy bulikra, miközben látja, hogy más barátai is részt vesznek benne, vagy kihagyják olyan üzenetekből vagy beszélgetésekből, amelyekben közös barátok vesznek részt.
2. Zaklatás: A zaklatás egy tág kategória, amely alá a cyberbullying számos típusa tartozik, de általában a bántó vagy fenyegető online üzenetek tartós és állandó mintájára utal, amelyeket azzal a szándékkal küldenek, hogy kárt okozzanak valakinek.
3. Outing/Doxing: Az outing, más néven doxing, arra a cselekményre utal, amikor valakiről a beleegyezése nélkül, nyíltan felfednek érzékeny vagy személyes információkat azzal a céllal, hogy kínos helyzetbe hozzák vagy megalázzák. Ez a közszereplők személyes fotóinak vagy dokumentumainak terjesztésétől kezdve az egyén elmentett személyes üzeneteinek megosztásáig terjedhet egy online privát csoportban. A lényeg az áldozat beleegyezésének hiánya.
4. Csalás: A trükközés hasonló az outinghoz, a megtévesztés hozzáadott elemével. Ezekben a helyzetekben a zaklató összebarátkozik a célpontjával, és hamis biztonságérzetbe ringatja. Miután a zaklató elnyerte célpontja bizalmát, visszaél ezzel a bizalommal, és megosztja az áldozat titkait és magánjellegű információit egy harmadik féllel vagy több harmadik féllel.
5. Cyberstalking: A cyberstalking a cyberbullying egy különösen súlyos formája, amely a célpontul szolgáló gyermek fizikai sérüléssel való fenyegetéséig terjedhet. Magában foglalhat megfigyelést, hamis vádaskodást, fenyegetést, és gyakran offline zaklatással is jár.
6. Fraping: Fraping az, amikor egy zaklató a gyermek közösségi hálózati fiókjait használja arra, hogy a nevükkel nem megfelelő tartalmakat posztoljon. Ez lehet ártalmatlan, amikor a barátok vicces bejegyzéseket írnak egymás profiljára, de potenciálisan hihetetlenül káros lehet. Például, ha egy bántalmazó rasszista/homofób gyalázkodásokat tesz közzé valaki más profilján keresztül, hogy tönkretegye a hírnevét.
7. Álcázás: Álcázás akkor történik, amikor a zaklató egy kitalált profilt vagy személyazonosságot hoz létre az interneten azzal a kizárólagos céllal, hogy valakit bántalmazzon. Ez magában foglalhatja egy hamis e-mail fiók, hamis közösségi médiaprofil létrehozását, valamint egy új személyazonosság és fényképek kiválasztását, hogy megtévessze az áldozatot. Ezekben az esetekben a zaklató általában olyasvalaki, akit az áldozat jól ismer.
8. Dissing: A dissing arra a cselekményre utal, amikor a zaklató nyilvános posztokon vagy magánüzeneteken keresztül kegyetlen információkat terjeszt a célszemélyről, hogy tönkretegye annak hírnevét vagy a másokkal való kapcsolatát. Ezekben a helyzetekben a zaklató általában személyes kapcsolatban áll az áldozattal, akár ismerősként, akár barátként.
9. Trolling: Trollkodásnak nevezzük azt, amikor a zaklató szándékosan felbosszant másokat azzal, hogy gyújtó hangvételű megjegyzéseket tesz közzé az interneten. A trollkodás nem mindig a cyberbullying egyik formája, de a cyberbullying eszközeként használható, ha rosszindulatú és káros szándékkal történik. Ezek a zaklatók általában jobban elszakadnak az áldozataiktól, és nincs személyes kapcsolatuk.
10. Flaming: Az online zaklatás ezen típusa abból áll, hogy a célpontjukról posztolnak vagy közvetlenül sértéseket és trágárságokat küldenek neki. A flamingelés hasonlít a trollkodáshoz, de általában közvetlenebb támadást intéznek az áldozat ellen.