Pszichológiai kiberhadviselés és dezinformációs stratégiák a gyakorlatban

Az információs hadviselés a modern konfliktusok kulcselemévé vált. A pszichológiai kiberhadviselés lényege, hogy az online térben terjesztett propagandával és dezinformációval befolyásolják a célközönség gondolkodását, érzelmeit és végső soron viselkedését. Ezúttal azt vizsgáljuk, hogyan él Oroszország az internetes társadalom tálcán kínált lehetőségeivel.

Oroszország már évtizedek óta alkalmaz „aktív intézkedéseket” (активные мероприятия, aktivnye meropriyatiya) – például álhírek terjesztését, konspirációs narratívák felépítését és társadalmi törésvonalak kihasználását – melyeket a digitalizáció korában globális méretekben vet be. A cél az, hogy olcsó eszközökkel, de hatékonyan aláássák a tényeket és az igazságot, gyengítsék a társadalmi konszenzust, és elbizonytalanítsák az embereket saját kormányaik vagy a nemzetközi szövetségek (mint a NATO vagy EU) támogatásában.

A kibertérben zajló pszichológiai hadviselés egyik fontos eleme az emberi tényező kihasználása: a dezinformációs kampányok gyakran olyan lélektani hatásokra építenek, mint a félelemkeltés, a düh vagy épp az együttérzés manipulálása. Például a Kreml-barát narratívák előszeretettel festik le a világot veszélyesnek és kaotikusnak, ahol Oroszország a rend védelmezője, a Nyugat pedig gyenge vagy erkölcsileg romlott. A megfélemlítés és megosztás eszközei közé tartozik az Oroszországnak kedvező hírek özöne, amivel elárasztják a médiateret, hogy a más aspektusú információk negatív megítélése erősödjön. Ezek a visszatérő üzenetek pszichés nyomást gyakorolnak a közvéleményre: igyekeznek elültetni a kétely magját a demokratikus társadalmakban és aláásni például az Ukrajna vagy a nyugati társadalmi berendezkedés melletti kiállást.

Az online dezinformációs stratégiák sokrétűek. Az orosz szereplők álprofilokat és trollhadseregeket alkalmaznak a közösségi médiában – ilyen volt a hírhedt Szentpéterváron működő Internet Research Agency (IRA) is, amely milliószámra gyártotta a kommenteket és posztokat a nemzetközi közösségi oldalakon. Egy friss kiszivárgott adathalmaz szerint például a Social Design Agency (SDA) nevű orosz cég 2024 első harmadában 33,9 millió közösségi médiás hozzászólást generált különböző hamis fiókokkal. Az ilyen akciók célja a hangulatkeltés és a társadalmi feszültségek élezése: ráerősítenek a helyi szélsőséges narratívákra, kihasználják a meglévő társadalmi megosztottságot (például oltásellenesség, bevándorlás, kisebbségek kérdései), hogy eltereljék a figyelmet Oroszország-ellenes hangokról.

Az orosz „Pravda” webhálózat – automatizált propagandaportálok világszerte

A kiberhadviselés egyik új fejleménye a hamis hírportálok hálózatának kiépítése. 2022-től kezdve egy „Pravda” névre keresztelt webes ökoszisztéma jelent meg, amely több száz híroldalt foglal magában. Ezek mind „gyűjtőoldalak” (aggregátorok), amelyek különböző forrásokból származó cikkeket, posztokat és videókat vesznek át és publikálnak, több nyelvre lefordítva. Fontos kiemelni, hogy bár a „Pravda” oroszul „igazságot” jelent, és létezik hivatalos orosz lap is ezen a néven, ez a hálózat nem kötődik közvetlenül az orosz Pravda újsághoz – a névválasztás inkább propaganda-fricska, mellyel a hitelesség látszatát kívánják kelteni. Valójában a Pravda-hálózat oldalai nem közölnek saját tudósításokat vagy újságírói anyagokat; szinte kizárólag máshonnan átvett tartalmakat jelenítenek meg, jellemzően orosz állami média híreit, Kreml-barát elemzéseket, illetve oroszbarát közösségi média (főleg Telegram) posztokat. A posztok gyakran gépi fordítással kerülnek át a célzott nyelvre, sokszor gyenge minőségben, de tömeges (százas nagyságrendű) mennyiségben. Ez a dömping a mennyiséggel igyekszik ellensúlyozni a minőséget, és elárasztani a netes keresőmotorokat és akár az AI-rendszereket is orosz narratívájú tartalommal.

A „Pravda” hálózatot először 2021-ben leplezte le a francia Viginum ügynökség, amely 193 ilyen gyanús híroldalt azonosított több európai országban. A hálózat időközben tovább terebélyesedett: újabb és újabb webcímek jelentek meg, amelyek elnevezése rendszerint egy földrajzi helyre utal. Az oldalak URL-sémája egységes: például „ország.news-pravda.com” formátumú aldomain (vagy olykor „pravda-XX.com”, ahol XX egy országkód).

2024 második felében a készítők egyesítették erőiket: létrehoztak egy központi news-pravda.com domaint, és alá rendelték az addigi széttagolt oldalakat. A Digital Forensic Research Lab (DFRLab) beszámolója szerint mintegy 140 különböző aldomain fut a news-pravda.com alatt. 2025 elején már 83 országra kiterjedt a hálózat célpontjainak köre, beleértve szinte az összes EU-tagállamot, számos ázsiai, afrikai és latin-amerikai országot is. Ez is mutatja az automatizmus mértékét és a célzott dezinformációs tartalom elképesztő volumenét.

Magyarország is megjelent a célpontok között: létezik egy Pravda Magyarország nevű oldal (hungary.news-pravda.com), amely magyar nyelven publikál tartalmakat. A honlap magát úgy hirdeti, mint „Magyarország legfrissebb hírei, szakértői vélemények, cikkek, fotók és videók” forrása, de a valóságban tele van orosz eredetű, orosz szimpatizáns vagy orosz szempontból megfogalmazott anyagokkal. 2024 végén például ezen az oldalon jelent meg egy hosszabb publicisztika Alexander Dugin tollából, amelyben az ideológus Ukrajnát „terrorszervezetnek” bélyegzi, és azt fejtegeti, hogy Oroszország csak Ukrajna teljes megsemmisítésével érhet el valódi békét. Dugin szerint a fegyverszünet vagy béketárgyalás csak Oroszország vereségét jelentené, és Ukrajnát – melyet „nácinak és ruszofóbnak” nevez – gyökerestől fel kell számolni.

Az írás forrásaként a Pravda-oldal egy bizonyos „Agdchan” nevű Telegram-csatornát jelölt meg, ami arra utal, hogy Dugin üzenete eredetileg ott jelent meg, a magyar oldal pedig egyszerűen leközölte fordításban. Ugyanezen a magyar honlapon rendszeresen felbukkannak a hivatalos orosz védelmi minisztériumi közlemények (a „különleges katonai művelet” napi jelentései), továbbá olyan cikkek, amelyek az EU-t és a Nyugatot gyengének titulálják, illetve Magyarország jelenlegi politikai vezetését kedvező színben tüntetik fel.

Ami a hálózat technikai hátterét illeti, számos árulkodó jel utal a koordinált működésre. A domainregisztrációk időzítése és mintázata gyanúsan szervezett: 2024 folyamán például egyszerre több tucat hasonló domain jelent meg (pl. moldova-news.com, latvia-news.com stb.), ugyanazon orosz szolgáltatónál (REG.ru) regisztrálva és sokszor azonos vagy közeli IP-címtartományban hosztolva. A DFRLab elemzése kimutatta, hogy a hálózat számos oldalát oroszországi szerverekről üzemeltetik, gyakran olyan IP-címeken, amelyek a Moszkva környéki régióban vannak bejegyezve. A korábbi iterációk (pl. portal Kombat fedőnevű művelet) során egyes oldalak forráskódjában még a készítő cég logóját is megtalálták: a Krím-félszigeten bejegyzett Tiger Web nevű IT-ügynökség emblémája feltűnt például a crimea-news.com és sochi-news.com archív változataiban. Ez kulcsfontosságú nyom volt, ugyanis Tiger Web – melyet egy Jevgenyij Sevcsenko nevű fejlesztő alapított – volt az, amely már 2014-től kezdve épített orosz és ukrán városokra specializált hír-aggregátor oldalakat (ezek tekinthetők a Pravda-hálózat elődjének). A technikai elemzés további kapcsolati pontokat tárt fel: több régi és új oldal ugyanazt a Google Analytics azonosítót használta, illetve a háttérrendszerük egyforma API-hívásokkal működött, ami erősíti azt a gyanút, hogy egyazon fejlesztői gárda állt az egész hálózat mögött. A design is hasonló: a legtöbb Pravda-oldal ugyanarra a modern sablonra épül, és sokszor még a meta-adatokban vagy láblécben is fellelhető azonos szöveg (például az „info@news-pravda.com” e-mail cím vagy a korhatárjelzés). Mindez azt jelzi, hogy ezek nem független helyi híroldalak, hanem egy központosított infrastruktúra részei, amelynek célja a Kreml narratíváinak terjesztése nemzetközi szinten.

Több száz Telegram-csatorna és közösségi profil összjátéka

A Pravda-hálózat működése rávilágít a Telegram és más közösségi média platformok szerepére is az orosz dezinformáció terjesztésében. A hálózat által publikált tartalmak jelentős része eredetileg a Telegramon vagy más közösségi felületeken jelent meg, mielőtt a honlapokra került. A DFRLab vizsgálata szerint a Pravda-ökoszisztéma százszámra használ forrásként oroszbarát Telegram-csatornákat és közösségi média posztokat. A lentebb látható adathalmaz is megerősíti ezt: a lista szerint legalább 370 különböző Telegram-csatorna linkje kapcsolódik a hálózat tartalmaihoz. Sok csatorna rejtett vagy zárt jellegű (a linkek t.me/+… formátuma ezt sugallja), ami arra utal, hogy meghívásos csoportokról vagy privát csatornákról van szó – vélhetően azért, hogy a nyílt platformokon való szúrópróbaszerű ellenőrzést megnehezítsék. Ugyanakkor több nyilvánosan ismert pro-Kreml Telegram-csatorna is azonosítható a források között: ilyen például a már említett Vesti médiacsoport csatornája (@vestiru24), amelyről orosz belbiztonsági híreket vesznek át (egy poszt forrásmegjelölése: „Forrás: Telegram ‘vestiru24’” szerepelt az egyik Pravda-cikken). Hasonlóképpen, az orosz Védelmi Minisztérium hivatalos bejelentései is rendszeresen keringenek Telegramon – ezeket a Pravda-oldalak automatikusan átveszik, így a hadihelyzetjelentések pillanatok alatt megjelennek a különböző nyelvű honlapokon is.

Nemcsak hivatalos szervek csatornái, de katonai bloggerek és háborúpárti „Z-csatornák” tartalmai is felbukkannak. Például az orosz haditudósító bloggerek (mint amilyen Rybar, WarGonzo stb.) rendszeresen közölnek harctéri összefoglalókat vagy éppen dezinformációs sztorikat – a Pravda-hálózat ezeket is újrapublikálja, gyakran fordításban. A magyar oldalon látott „Összefoglaló 2025. június 26-án reggelre” cím is arra utal, hogy egy napi hadiösszegzésről van szó, ami orosz forrásból (feltehetően egy Telegram-csatornáról) származik. Emellett a Kreml narratívát támogató nemzetközi szereplők is megjelennek: például a Pravda EN oldalon láttunk hivatkozást Amir Tsarfatira (aki egy izraeli székhelyű vloggert jelent), illetve nyugati szélsőjobboldali médiára hivatkozó anyag az ausztrál politikusnők lejáratásáról.

Ezek azt a célt szolgálják, hogy a Kreml-párti állításokat „nyugati forrás” köntösében tálalják tovább, erősítve a narratíva hitelességét a célközönség szemében. A Social Design Agency tevékenysége szintén kiterjedt a közösségi platformokra. Az SDA a belső anyagaiban „pszichológiai hadviselési központként” hivatkozik magára, ahol mémgyártók, online kommentelők és botnet-üzemeltetők dolgoznak összehangoltan. Az SDA által üzemeltetett kampányokban nemcsak hamis híroldalakat hoztak létre, hanem álprofilos közösségi fiókok százait is, amelyek koordináltan posztoltak előre legyártott üzeneteket. Egy szivárgás szerint az SDA tervei között szerepelt egy külön bázis létrehozása Kalinyingrádban, kifejezetten a balti államok, Lengyelország és Németország információs megtévesztésére.

A Telegram ebben is fontos szerepet kaphatott: az orosz titkosszolgálatok és megbízottjaik előszeretettel használják a platformot zárt csatornák üzemeltetésére és a „felülről vezérelt” narratívák leosztására. Gyakori jelenség, hogy egy-egy dezinformációs anyag (legyen az videó, mém vagy szöveg) először egy kevésbé szem előtt lévő Telegram-csatornán bukkan fel, majd onnan indul „virálisan” terjedni – felkapják nagyobb követőtáború csatornák, aztán átveszik a Pravda-szerű weboldalak, végül esetleg a Facebookon vagy X-en (Twitteren) is megjelenik. Ez a többlépcsős terjesztési mechanizmus biztosítja, hogy a manipulált tartalom minél szélesebb közönséghez jusson el, miközben a forrása homályban marad vagy legalábbis elveszíti nyilvánvaló orosz eredetét. Ez tulajdonképpen a „tartalom kimosása” (content laundering) technikája: a propagandaüzenet több áttételen keresztül jut el a befogadóhoz, akiben így az az érzés támadhat, hogy hiteles információt lát, hiszen „már több helyen is olvasta”.

Visszatérő narratívák és konkrét példák

Az orosz kiberpropaganda-hálózatok által felépített tartalmak többnyire néhány jól beazonosítható fő narratívát variálnak. Ezek a narratívák arra szolgálnak, hogy a Kreml geopolitikai céljait előmozdítsák, Oroszországot pozitív színben tüntessék fel, ellenfeleit pedig démonizálják vagy nevetségessé tegyék.

NATO-ellenesség: A NATO-t az orosz propaganda következetesen agresszornak, terjeszkedő hatalomnak állítja be, amely fenyegeti Oroszország biztonságát. Gyakori állítás, hogy „a Nyugat (különösen az USA) provokálta ki a háborút” azzal, hogy bővítette a NATO-t kelet felé, illetve hogy a NATO belső problémákkal küzdő, széthúzó szövetség. Erre példa, hogy 2024 végén a Pravda-hálózat külön aloldalakat indított nato.news-pravda.com és eu.news-pravda.com néven, épp az amerikai elnökválasztás és az európai parlamenti választások időszakában. Ezek az oldalak célzottan az EU és a NATO lejáratására fókuszáltak. Egy francia nyelvű hamisított cikk például azt állította, hogy a francia védelmi miniszter egyetért az orosz katonák lemészárlásával – ezt egy hamis Le Monde oldalon hozták le, hogy NATO-ellenes érzelmeket szítsanak Franciaországban. A hamis sztorit később orosz nyelven is terjesztették, mint „nyugati forrásból származó” hírt. Az is előfordult, hogy magát a NATO hivatalos honlapját másolták le orosz hackerek, és ott tettek közzé álhíreket.

Oroszbarát narratíva és háborús propaganda: Ide tartozik minden olyan üzenet, amely Oroszországot jogosan cselekvő félnek mutatja, sikereit dicsőíti, illetve morális fölényét hirdeti. Az orosz védelmi minisztérium napi közleményei tele vannak a „megsemmisített ellenséges célpontok”, „sikerek” felsorolásával – ezeket a Pravda-oldalak is rendszeresen átveszik. Ezzel párhuzamosan az ukrán felet agresszióval vádolják: a Kreml narratívája szerint „Oroszország védekezésre kényszerült”, „népirtást állított meg Donbaszban” stb. Gyakran démonizálják az ukrán vezetést és hadsereget: visszatérő toposz, hogy „Ukrajnát neonáci rezsim irányítja”, az ukrán katonák pedig „kegyetlenek, barbárok”. Ezt a képet erősítette például az a hamis Bild-cikk, amelyet az SDA kampánya kreált: eszerint ukrán menekültek Németországban felgyújtották egy őket befogadó német család házát, miközben orosz zászlót próbáltak elégetni. A történet teljesen koholt volt, mégis megpróbálták elhinteni különböző weboldalakon és közösségi médiában, hogy az ukránokat embertelen, hálátlan népként mutassák be. Hasonlóképpen terjesztettek valótlan hírt egy Dánia felett lelőtt vadászgépről is: egy orosz forrás azt állította 2023 elején, hogy egy dán F-16 pilóta elesett Ukrajnában, majd ezt a dezinformációt a dán nyelvű Pravda-honlap átvette. A folyamat olyannyira jól sikerült, hogy egy AI chatbot is erre hivatkozva válaszolta azt, hogy a hír igaz. A dán kormány kénytelen volt hivatalosan cáfolni a hamis értesülést, miszerint „dán katona halt meg Ukrajnában”, de a dezinformáció addigra már megtette a hatását bizonyos körökben és sikeresen fertőzött meg legalább egy AI szolgáltatást.

Nyugati dekadencia és társadalmi válság narratíva: Az orosz dezinformációs propaganda egyik kedvelt témája a Nyugat erkölcsi és kulturális hanyatlása. Ennek keretében Oroszország magát a „hagyományos, konzervatív értékek védelmezőjének” állítja be, szembeállítva egy morálisan züllött, dekadens Nyugattal. Gyakran céltáblák az LMBTQ-jogok, a feminizmus, vagy általában a liberális értékek – az orosz hivatalos narratíva ezeket a társadalom bomlasztójaként ábrázolja. Például az SDA által az Egyesült Államokban terjesztett hamis cikkek között volt olyan, ami az amerikai LMBTQ mozgalmat támadta, azt sugalmazva, hogy ez „aláássa a hadsereg harckészültségét”. Oroszországban 2023-ban törvényben is betiltották az úgynevezett „LMBT-propagandát”, és ezt nemzetközi szinten is igyekeznek igazolni azzal a retorikával, hogy a Nyugat a saját értékválságába roskad. Egy másik gyakori téma a bevándorlás és a társadalmi káosz képe: az orosz dezinformáció felnagyít minden nyugati zavargást, bűncselekményt vagy politikai botrányt, hogy azt mutassa, „Európában és Amerikában összeomlóban a rend”. Erre példa, amikor a francia tüntetésekről vagy amerikai bűnözési hullámokról szóló híreket aránytalanul sokszor szemlézik a Pravda-oldalak, kontextus nélkül, mintegy folyamatos válságállapotot sugallva. A „nyugati dekadencia” narratíva része az is, hogy a demokratikus vezetőket gyengének vagy korruptnak állítják be: Zelenszkij ukrán elnököt rendszerint drogfüggő komikusként gúnyolják, Joe Biden amerikai elnököt szenilis bábnak festik le, az európai uniós vezetőkről pedig azt állítják, Washington kiszolgálói csupán. Ugyanakkor ellenpontként azokat a nyugati szereplőket, akik közelebb állnak Oroszországhoz (például bizonyos szélsőjobboldali politikusokat), pozitívan tüntetik fel. E narratíva terjesztésének célja kettős: egyrészt a nyugati olvasóban kiábrándultságot kelteni saját intézményei iránt, másrészt az orosz közönségnek azt üzenni, hogy „nálunk erkölcsi fölény van, míg a Nyugat rothad”.

Összeesküvés-elméletek és alternatív magyarázatok: Az orosz dezinformáció gyakran fon össze komplex konteókat, hogy megkérdőjelezze a hivatalos narratívákat. Ide tartozik például a biolaboros összeesküvés-elmélet, miszerint Ukrajnában amerikai finanszírozású titkos biológiai fegyverlaborok működtek; vagy az, hogy „a COVID-19 járvány nyugati biológiai támadás volt”. A Pravda-hálózatban is találni utalásokat ilyen elméletekre – sokszor másodközlések formájában, például egy orosz tisztviselő nyilatkozataként. Az alternatív magyarázatok közé sorolhatóak azok a hírek is, amelyek szerint a nyugati támogatások Ukrajnában feketepiacra kerülnek vagy a „kijevi rezsim” oligarcháinak zsebeit tömik; ezzel azt a kétséget ültetik el, hogy érdemes-e egyáltalán támogatni Ukrajnát. Mindez szervesen illeszkedik abba a pszichológiai hadviselési törekvésbe, hogy az empátia helyére cinizmust és gyanakvást ültessenek a nyugati lakosság fejében.

A Social Design Agency és a „Doppelgänger” művelet

Az orosz dezinformációs ökoszisztéma kulcsszereplői gyakran álcivil vagy félig privát cégek, amelyek a háttérben a Kreml megbízásából dolgoznak. Ilyen a már említett Social Design Agency (SDA) is, egy Moszkvában bejegyzett „kommunikációs ügynökség”, amelyről 2022-2023 folyamán derült ki, hogy valójában a Kreml dezinformációs kampányainak egyik fő kivitelezője. Az SDA nevéhez fűződik az úgynevezett „Doppelgänger” művelet, amelynek lényege a megtévesztés egy magasabb szintje: nem csupán saját kreálású Pravda-szerű oldalakon publikáltak, hanem valódi nyugati sajtótermékek megtévesztő másolatait hozták létre, valamint hamisított dokumentumokat, mémeket terjesztettek szervezetten. A Doppelgänger (német szó, jelentése: hasonmás) hadművelet során az SDA és partnerei több tucat ál-híroldalt készítettek, amelyek kinézetre megszólalásig hasonlítottak ismert sajtóorgánumok weboldalaira. Lemásolták például a német Der Spiegel, a francia Le Monde, az amerikai Fox News vagy a brit The Guardian honlapjait, és ezeken kitalált híreket jelentettek meg. A tartalom mindig valamilyen Kreml-barát üzenetet hordozott, és úgy tettek, mintha azt a neves lap közölte volna le. Ily módon próbáltak meg hamis szenzációkat legitimálni.

A Doppelgänger akció 2022 májusában indult, célpontjai pedig elsősorban Ukrajna nyugati támogatói voltak: Németország, Franciaország, az Egyesült Államok, de akár kisebb országok is (később Latin-Amerikában is azonosítottak ilyen kampányt). Az SDA vezetője, Ilja Gambasidzhe büszkén beszélt arról egy belső videóban, hogy 2024 elején alig négy hónap alatt majdnem 40 ezer tartalmat állítottak elő – ebben benne volt 30 ezer közösségi poszt, 4600 videó vagy videómém és mintegy 1500 cikk. A mennyiségre nem lehet panasz, és az SDA belső levelezésében saját sikerüket igazolandó azt állították: „a projekt célországaiban a közvélemény kezd elfordulni Ukrajna támogatásától”. Ezt ráadásul már a nyugati szakértők is elismerik, ugyanis a dezinformációs kampányok hozzájárulnak az ún. „ukrajnai fáradtság” kialakulásához egyes társadalmakban – vagyis az emberek belefásulásához és érdektelenné válásához a háború iránt, ami politikailag kedvez Oroszországnak.

A Doppelgänger kampányt és az SDA szerepét végül nemzetközi együttműködéssel leplezték le. 2023-ban előbb az EU szankcionálta az SDA-t és partnercégét (Structura) a dezinformációs tevékenység miatt, majd 2024 márciusában az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma is szankciós listára tette Gambasidzsét és társait. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium vádat emelt az ügyben, és 2024 szeptemberében 32 webdomaint foglalt le, amelyek a Doppelgänger művelethez voltak köthetők. Ezek között volt számos ál-hírportál cím (például a hamis Bild, Guardian stb. oldalaké). A nyomozásnak jelentős lökést adott egy hackerként fellépő kiszivárogtató, aki átadta a médiának az SDA belső dokumentumait – ez alapján publikált oknyomozó cikket több lap, köztük a Süddeutsche Zeitung és az RFE/RL is.

A dokumentumokból az is kiderült, hogy az SDA szoros kapcsolatban állt az orosz állami gépezettel: megrendelései közvetlenül a Kremltől jöttek, és finanszírozása is onnan eredt. Az SDA lényegében a „piszkos munkát” végző alvállalkozó volt, hasonlóan ahhoz, ahogyan korábban Prigozsin IRA-ja működött. Ahogy egy elemző fogalmazott: az SDA csak egy fogaskerék Oroszország kiterjedt dezinformációs gépezetében, de jól példázza, milyen szervezetten folyik a pszichológiai kiberhadviselés. Gambasidzse azóta eltűnt a nyilvánosság elől, cége pedig lebukott – de sajnos ez nem jelenti azt, hogy a dezinformációs kampányok véget értek volna. Sőt, azóta újabb szereplők és frontok tűntek fel; a Kreml folyamatosan váltogatja taktikáit, hogy egy lépéssel a leleplezők előtt járjon.

Dezinformációs hálózat felépítése, témák, célországok

A pszichológiai kiberhadviselés és az orosz dezinformáció stratégiái mára egy finoman hangolt, hálózatos hadműveletté álltak össze, melyben technológia és propaganda kéz a kézben jár. A Social Design Agency és a hasonló szervezetek felfedése rávilágított, hogy a Kreml tudatosan szervezi ki ezeket a műveleteket látszólag civil entitásoknak, hogy leplezze az állami befolyást. A Pravda-hálózat és a több száz Telegram-csatorna példája pedig azt mutatja, milyen nagy hangsúlyt fektetnek a mennyiségi terjesztésre és a lokális nyelvi jelenlétre: a dezinformációs tartalom eljut magyarul a magyarokhoz, franciául a franciákhoz, arabul az arab nyelvű közönséghez, mindezt centralizált forrásból vezérelve. Minden egyes állítás, narratíva mögött ott húzódik a pszichológiai cél – a kétely, a félelem vagy a megosztottság elültetése. A védekezés kulcsa ennek tudatosítása: felismerni a manipuláció jeleit (gyanús források, túlzó állítások, ismeretlen „hírportálok” hirtelen felbukkanása), és kritikusan, ellenőrizve fogyasztani a híreket. A digitális térben folyó információs háború valóság, amely ellen csak jól informált és kritikus társadalommal lehet felvenni a küzdelmet.

Ennek ellenére a gyakorlatban azt tapasztalhatjuk, hogy Oroszország relatíve alacsony költségeket és erőforrásokat igénylő befolyásolási kísérleteire érzékeny közönsége nemcsak áldozatként fogyasztja a tartalmakat, hanem a közösségi média által nyújtott lehetőségekkel aktív terjesztőjévé, sőt sok esetben tartalomkészítőjévé is válik, minden várakozást felülmúló mértékben felerősítve az eredetileg tervezett hatást.

Ja, és még valami: Dezinformáció és az AI

A dezinformációs kampányok egyik kevésbé látható, de annál veszélyesebb hatása, hogy fokozatosan „megfertőzik” a mesterséges intelligencia rendszereket, különösen azokat, amelyek nagymértékben támaszkodnak nyilvános webes tartalmakra. A generatív AI-modellek – például a nyelvi modellek vagy keresőmotorokba épülő válaszadó algoritmusok – gyakran tanulnak olyan híroldalakról, blogokról, fórumokról és közösségi médiás tartalmakról, amelyek között a pszichológiai műveletek részeként előállított hamis vagy manipulált információk is megtalálhatók. Mivel ezek a dezinformációs tartalmak gyakran professzionálisan kivitelezettek és keresőoptimalizáltak, könnyen bekerülnek a modell tanítóadatai közé.

Ennek következményeként az AI rendszerek – különösen ha nem tartalmaznak megfelelő forráskritikai szűrőket vagy emberi felülvizsgálatot – olyan válaszokat adhatnak, amelyek torzítják a valóságot, összemossák a tényeket féligazságokkal, vagy éppen hatalmi narratívákat erősítenek meg. Ez különösen aggasztó, ha a felhasználók az AI-t objektív forrásként tekintik például geopolitikai, történelmi vagy háborús események esetén. Így az információs hadviselés nemcsak az embereket célozza meg közvetlenül, hanem közvetve azokat a rendszereket is, amelyek véleményformáló szerepet játszanak – hosszú távon aláásva a digitális tudástárak megbízhatóságát.

Források:

• https://cepa.org/article/were-winning-say-russias-fake-news-manufacturers/
• https://therecord.media/russians-sanctioned-disinformation-social-design-agency-company-group-structura
• https://en.wikipedia.org/wiki/Doppelganger_(disinformation_campaign)
• https://dfrlab.org/2025/02/24/russia-pravda-network-expands-worldwide/
• https://www.nordishub.eu/nordis-investigation/